Liba Napok

LIBANAPOK A VOLCZ BIRTOKON!!

November 6 - 7 - 8.     és      November 13 - 14 - 15.

 

ÍNYCSIKLANDÓ AJÁNLATUNKAT NEM ÉRDEMES KIHAGYNI, AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS!

Libából készült ételeink:

 

ELŐÉTEL:

Libamáj almakompóttal, házi készítésű kaláccsal

LEVES:

Tárkonyos libaraguleves   

FŐÉTELEK:
Sült libacomb birsalmás fehérkáposztával  zelleres burgonyapürével

vagy

Grillezett libamellfilé sütőtökös rizottóval      

vagy

Grillezett libamellfilé glasírozott gyümölcsökkel krokettel  

vagy 

DESSZERT:
Csokoládékrémes piskótatallér karamellel

6900 Ft

Az ételek külön-külön is megrendelhetők!

 

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek. Eredete a római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta.

A rigmus szerint:

 „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.

ASZTALFOGLALÁS

0
0
0
s2smodern